Az következő
egy hét elég érdekesen telt. Folyton ide-oda mászkáltak és a legtöbb helyre nem
mehettem velük, de Kiseop akkor sem engedte meg, hogy elmenjek. Inkább hívott
át valakit, hogy éjjel ne legyek egyedül otthon. Amikor felvetettem neki az
ötletet, hogy amíg ők, nincsenek otthon én hazamegyek, teljesen kiakadt, hogy
nem, nem mehetek sehova. Mostantól velük maradok. Nem tudtam ezt mire vélni, de
annyira nem érdekelt. Végül is Kiseop fontos nekem és a banda is. Nem beszélve
Soohyunról. Ő elég érdekesen viselkedett. Néha megölelt vagy megpuszilt, de
inkább olyan apáskodóan, csak úgy, mint a többiek is. Leszámítva Kevint meg
Donghot. Ők inkább olyan kis cukin. Nincs rá igazán szó, amit azok ketten
művelnek. Igaz, hogy amikor aludtunk mindig átölelt vagy legalább mögém bújt,
de semmi több és az már kicsit aggasztott. Tudtam, hogy nem vagyunk együtt, de
aludni úgy aludtunk akár egy pár és egyszer, amikor próbáról jöttünk ki még
kézen is fogott és úgy sétáltunk el egy étteremig. Már Seopiet is zaklattam,
hogy ezt most mégis minek vegyem, de semmi újat nem tudott mondani.
Lekorlátozódott a „legyél türelemmel” és a „biztos csak a megfelelő pillanatot
keresi”-re.
Két hét telt
el azóta, hogy kézen fogva sétáltunk és azóta történt még néhány félreérthető
dolog. Volt, hogy hiányzott az egyik táncos lány és megkértek, hogy álljak be
addig a helyére. Hát a Stop Girl-nél véletlenül sem a derekamon volt a keze,
hanem a fenekemen. Nem, mintha zavart volna, hiszen amikor aludtunk is volt,
hogy megfogta, de most már muszáj volt rákérdeznem.
- Oppa…- mentem oda hozzá a szünetben – Mire véljem ezt a viselkedést? – szegezem neki ezt az egyszerű kérdést. De látom rajta, hogy nem igazán érti, hogy mire is céloztam.
- Milyen viselkedést? – fordult végül felém és a szemeimbe nézett.
- Hát, hogy puszilgatsz, ölelgetsz, de mind ezt olyan apáskodóan… aztán, amikor aludni megyünk mindig megölelsz vagy odabújsz, mintha járnánk, most meg végig a fenekemet fogdostad és bámultad, múltkor meg kézen fogva sétáltunk. – magyarázom. Látom rajta, hogy feldolgozza a sok információt, aztán kissé pirultan visszanéz rám.
- Azért puszilgatlak és ölelgetlek, mert te vagy az egyetlen lány és olyan jól esik törődni valaki olyannal, aki úgymond igényli is. Hiszen még csak 16 éves vagy. Gyakorlatilag kislány. Viszont jól esik úgy aludni, hogy valakit átölelhetek és szerintem neked is… és férfiből vagyok persze, hogy nézem a feneked. Pláne, ha előttem rázod és a kezedet meg azért fogtam meg, mert nyomkodtad a telefonodat és nem akartam, hogy nekimenj valaminek vagy esetleg autó elé sétálj. – vigyorog, mint tejbetök.
- Ohh értem. – többet nem igazán tudtam kinyögni. Végül is értelmes magyarázatot adott rá, viszont reménykedtem valami olyasmiben, hogy „azért, mert kedvellek” vagy hasonló. Kicsit csalódott voltam, hiszen épp most kislányozott le ráadásul… „gyakorlatilag kislány, gyakorlatilag kislány, gyakorlatilag kislány…”. Ez vízhangzott a fejemben folyamatosan. A gondolataimból Kiseop billentett ki.
- Baj van? – húzott be az ölébe.
- A szemében csak egy kislány vagyok. – motyogom és mellkasának döntöm a fejemet. Az én ulzzangom csak sóhajt egyet és megpuszil. Erre gondolom, már neki sincs magyarázata. Halkan valami nyugtató dallamot dudorászik, amíg el nem lazulok. A próba vége fele, már csak Kevin segít Donghonoak meg Hoonnak néhány lépésben a többiek meg csak fekszenek, vagy a telefont nyomkodják. Én Kiseop ölében ültem, aki hol magát, hol engem, hol meg kettőnket fényképezgette, mert már vagy két napja nem posztolt magáról új képet twitterre és ez kiakasztotta. Végül vagy fél óra folyamatos fényképezgetés után sikerült egy számára tetsző képet csinálnia és azonnal fel is töltötte.
- Haha én „jelöltem kedvencnek” először. – nevetek.
- Na, menjünk emberek. Ma pihenhettek. Nincs se interjú, se forgatás, se fellépés. – erre mindenki csak egy elégedettet sóhajtott. Szépen lassan összepakoltunk és beültünk a kocsiba. Természetesen Soohyun és Kiseop ült mellettem. Én Kiseopnak dőltem és pihentem ő meg a twitter üzeneteit olvasgatta a rajongóktól és növelte az így is hatalmas egóját. Vagy két-három órányira voltunk a dormtól, szóval Dongho nyafogása miatt, meg kellett állnunk egy benzinkútnál, mert ő már nem bírja visszatartani. Persze a többiek bementek venni chipset mer társait. Végül én AJ és Eli maradtunk a kocsiban.
- Miért vagy olyan letört? – mászott át mellé Jaeseop. Elmosolyodtam, azon, ahogy Eli valami galambos játékkal játszik, aztán odafordultam az engem átkaroló AJ-hez.
- Csak keveset alszok mostanában és kissé megterhel minden. – mondok valami hihető okot. Bíztam AJ-ben meg úgy a banda összes tagjában, de valahogy nem akartam az orrukra kötni, hogy szerelmes vagyok Soohyunba. Elég, ha ezt Kiseop tudta. Ő amúgy is mindent tudott rólam, ha meg nem akkor azt észrevette vagy addig faggatott, amíg el nem mondtam.
- Jajj, nonna, akkor tessék ma délután aludni. – mondta kedvesen és visszamászott a helyére, mert a többiek épp jöttek vissza. Miután mindenki visszaült a helyére, én megfogadtam, AJ tanácsát és aludtam. Tényleg ki voltam merülve. Ugyan hozzászoktam, ahoz, hogy egész éjjel fent vagyok és próbálok, hogy nap, mint nap alig van két percem magamra és rohangálok, de ezek a teendők ugyan úgy megmaradtam és emellett még a fiúkra is figyelni kellett és mivel tetszeni akartam Soohyunnak, több időt szakítottam magamra is. Arra ébredtem, hogy valaki kivesz a kocsiból. Gondoltam Kiseop az, hisz az ő ölében aludtam, így nem igazán foglalkoztam a ténnyel. Még arra sem vettem a fáradtságot, hogy kinyissam a szemeimet, csak akkor, amikor éreztem, hogy valaki megcsókolt. De ennek a valakinek már csak a hátát láttam. Soohyn vagy talán Hoony lehetett. A hajuk színe egyforma és majdnem korom sötétben az isten sem különbözteti meg, hogy ki volt az. Az ajtó halkan becsukódott én meg arra összpontosítottam, hogy kik beszélgetnek az ajtó előtt. Nem tudtam kivenni, így az előző csókon járt az eszem. Olyan puha ajkai voltak. De te jó ég mikre is gondolok, hisz mi van, ha nem is Soohyun volt. Nem jártunk, de nekem mégis olyan megcsalásnak tűnt, ha más ajkairól fantáziáltam. Nem igazán tudtam aludni, ezért egy olyan óra múlva fel is keltem és kimentem a többiekhez.
- Felébredtél? – mosolygott rám Kiseop.
- Igen fel. Köszönöm annak, aki felhozott. – mosolygok, így hátha kiderül, hogy Soohyun vagy Hoon volt-e az, aki megcsókolt. De pont a két jómadár nem volt sehol. Csak este fele kerültek elő. Nem is voltak otthon. Valahonnan jöttek egy rakás csomaggal. Gondoltam Kiseopnak, hisz holnap van a születésnapja. Én már megvettem neki az ajándékát, de tudtommal a többiek is. A torta és a díszek is megvoltak szóval egyre kíváncsibb lettem, hogy merre járhatott és mit vehetett a két jómadár. Gondoltam, hogy felmegyek és megkérdezem, de annyira rejtegetve és titkolózva vitték fel a szatyrokat, hogy nyilván nem mondanák meg.
- Unatkozooooom. – nyavalygott Eli, mint egy 5 évves. – Unnie nincs kedved megint Beyoncera táncolni? – vigyorgott rám perverzen redbullal a kezében.
- Ne legyél paraszt Elison. – morgott rá Kevin és AJ.
- Nem nincs. Az egyedi produkció volt. Ki kell érdemelni. – vigyorgok.
- Szóval Kiseopnak szexizel, de nekem nem. – biggyeszti le ajkát cukin és nagy szemekkel bámult.
- Nem. Csak olyan kedvemben voltam, Kiseop meg épp ott volt velem. Ennyi.
- Fogadok, ha Soohyun kérné már mennél is és egy magánszámot nyomnál le neki a szobájában. – gúnyolódott.
- Miii? Nem, ez nem igaz. – válaszolok támadóan és teljesen fülig pirulok. De Eli csak elégedetten vigyorgott, mint aki cukorkalopáson kapott volna. Inkább vissza is dőltem Kiseop mellé. Ezt elszúrtam Eli rájött. Miután a többiek felmentek és csak Kiseop maradt, Eli odaült mellém és átkarolva vállamat faggatni kezdett, hogy mióta tetszik meg hasonlók. Nem láttam okát bizonygatni neki, hogy nem nekem nem is tetszik Soohyun, mert már úgy is tudta és nem hitte volna el. Vállának döntöttem a fejem és elkezdtem mesélni, hogy amikor Kiseop először mutatott képet arról, hogy kikkel lesz egy bandában már akkor beleszerettem, pedig még nem is volt megcsinálva a kinézete az imidzse, se semmi, hogy éveken keresztül epekedve hallgattam Kiseoptól a Soohyunról szóló történeteket és azt is elmeséltem, hogy mi volt ma és, hogy azt mondta, hogy kislány vagyok.
- Amúgy ki hozott fel? Csak, mert az illető megcsókolt… - nézek fel rá. Erre persze Kiseop is odakapja a fejét.
- Miii? Eli ki hozta fel? – hallottam a hangjában, hogy épp olyan izgatott akárcsak én voltam.
- Hmm….- gondolkozott – Fogalmam sincs. Vagy Hoony vagy Soohyun.
- Én is rájuk tippeltem, de sajnos a sötétben nem láttam ki lehetett. – sóhajtok.
- Na, gyere kiderítjük. – húztak fel a kanapéról és Hoony szobája felé mentünk, mert ott ügyködött a két jómadár. – Mi jót csináltok? – nyitott be Eli és én meg Kiseop csak a válla fölött kukucskáltunk. Szinte a másodperc tized része alatt tüntettek el mindent, ami a kezükben és az ágyon volt.
- Mit rejtegettek? – csillantak fel Kiseop szemei.
- Semmit, csak egy kis meglepi valakinek. – mosolygott Hoon.
- Biztos neked Kiseop szóval, sicc. – lökdöste ki Eli Kiseopot a szobából engem meg behúzott és be is csukta az ajtót. – Jöttünk segíteni. – ültetett le Soohyun mellé.
- De nem Kiseopnak lesz. – mondta Soohyn. – És mielőtt megkérdeznéd, nem mondjuk el, azt, hogy kinek. – én csak csöndben ültem és hallgatta, ahogy Eli eredménytelenül faggatja Soohyunékat arról, hogy kinek lesz. Egy idő után végül fényt derítettem arra, hogy ki is hozhatott fel és csókolt meg.
- Amúgy köszönöm, hogy felhozott valamelyikőtök. – mosolygok. De Soohyun helyett Hoon szólal mag.
- Ó nagyon szívesen – veszi fel a telefonját én meg fal fehér leszek. – Szóval, Soohyun nagyon szívesen tette. – teszi le a telefont. Látom, hogy Eli elfolyt egy mosolyt én meg csak Soohyunhoz fordulok és megköszönöm. De a szemében nem látok semmi furcsát. Ő nyilván abban a tudatban van, hogy én mélyen aludtam. Egy jó órával később, hogy ne leegyen feltűnő megkeresem Kiseopot és elújságolom neki, hogy bizony Soohyun csókolt meg. Teljesen révületben vagyok és vigyorgok egész este. Megcsókolt. Ennyi jár a fejemben. Teljesen olyan vagyok, mint aki nem vette be a dilibogyóit. Persze ezt szinte mindenki szóvá teszi, kivéve persze a galambolt és az ulzzangot, akik tudják, hogy minek köszönhető a fokozott jó kedvem. Este olyan 11 fele megyek el lefeküdni, de Soohyun még csak akkor megy el fürdeni. Nem alszok el, amíg be nem jön, mert igazából hiányolom a karjait magam körül és nem tudok elaludni. Viszont mire visszaér, már félálomban vagyok, és csak annyit érzek, hogy bebújik mögém és átölel.
- Szép álmokat Oppa. – mosolyogok el és befészkelem magamat.
- Neked is. – szokás szerint kapok jó éjt puszit, de most nem az arcomra, hanem a fülem tövéhez majdnem a nyakara. Eléggé érezhetően beleremegek, amire csak halk kuncogást hallok és egy újabb egy újabb puszit kapok, de ezúttal már kimondottan a nyakamra. Tetszik neki a reakcióm, mert elkezdi puszilgatni a nyakamat és folyamatosan halkan nevet hozzá.
- Soohyun mit csinálsz? – fordulok meg a karjaiban.
- A nyakadat csókolgatom. – mondja halál lazán. De mivel látja, hogy kicsit zavar, vagyis hogy pontosítsam, zavarba hoz és felizgat, abbahagyja és szorosan magához ölelve ad egy rendes jó éjt puszit és úgy alszunk el. Reggel szokás szerint jön a Kiseop vonat faggatásra, de most Elival kiegészülve. Elmesélem nekik, mert nem látok menekülő utat, de ők csak összenéznek vigyorogva.
- Ti készültök valamire. – nézek rájuk csúnyán.
- És, ha igen? – vigyorognak rá és bezárkóznak Eli szobájába. Szuper keresztbe fognak nekem tenni.
- Oppa…- mentem oda hozzá a szünetben – Mire véljem ezt a viselkedést? – szegezem neki ezt az egyszerű kérdést. De látom rajta, hogy nem igazán érti, hogy mire is céloztam.
- Milyen viselkedést? – fordult végül felém és a szemeimbe nézett.
- Hát, hogy puszilgatsz, ölelgetsz, de mind ezt olyan apáskodóan… aztán, amikor aludni megyünk mindig megölelsz vagy odabújsz, mintha járnánk, most meg végig a fenekemet fogdostad és bámultad, múltkor meg kézen fogva sétáltunk. – magyarázom. Látom rajta, hogy feldolgozza a sok információt, aztán kissé pirultan visszanéz rám.
- Azért puszilgatlak és ölelgetlek, mert te vagy az egyetlen lány és olyan jól esik törődni valaki olyannal, aki úgymond igényli is. Hiszen még csak 16 éves vagy. Gyakorlatilag kislány. Viszont jól esik úgy aludni, hogy valakit átölelhetek és szerintem neked is… és férfiből vagyok persze, hogy nézem a feneked. Pláne, ha előttem rázod és a kezedet meg azért fogtam meg, mert nyomkodtad a telefonodat és nem akartam, hogy nekimenj valaminek vagy esetleg autó elé sétálj. – vigyorog, mint tejbetök.
- Ohh értem. – többet nem igazán tudtam kinyögni. Végül is értelmes magyarázatot adott rá, viszont reménykedtem valami olyasmiben, hogy „azért, mert kedvellek” vagy hasonló. Kicsit csalódott voltam, hiszen épp most kislányozott le ráadásul… „gyakorlatilag kislány, gyakorlatilag kislány, gyakorlatilag kislány…”. Ez vízhangzott a fejemben folyamatosan. A gondolataimból Kiseop billentett ki.
- Baj van? – húzott be az ölébe.
- A szemében csak egy kislány vagyok. – motyogom és mellkasának döntöm a fejemet. Az én ulzzangom csak sóhajt egyet és megpuszil. Erre gondolom, már neki sincs magyarázata. Halkan valami nyugtató dallamot dudorászik, amíg el nem lazulok. A próba vége fele, már csak Kevin segít Donghonoak meg Hoonnak néhány lépésben a többiek meg csak fekszenek, vagy a telefont nyomkodják. Én Kiseop ölében ültem, aki hol magát, hol engem, hol meg kettőnket fényképezgette, mert már vagy két napja nem posztolt magáról új képet twitterre és ez kiakasztotta. Végül vagy fél óra folyamatos fényképezgetés után sikerült egy számára tetsző képet csinálnia és azonnal fel is töltötte.
- Haha én „jelöltem kedvencnek” először. – nevetek.
- Na, menjünk emberek. Ma pihenhettek. Nincs se interjú, se forgatás, se fellépés. – erre mindenki csak egy elégedettet sóhajtott. Szépen lassan összepakoltunk és beültünk a kocsiba. Természetesen Soohyun és Kiseop ült mellettem. Én Kiseopnak dőltem és pihentem ő meg a twitter üzeneteit olvasgatta a rajongóktól és növelte az így is hatalmas egóját. Vagy két-három órányira voltunk a dormtól, szóval Dongho nyafogása miatt, meg kellett állnunk egy benzinkútnál, mert ő már nem bírja visszatartani. Persze a többiek bementek venni chipset mer társait. Végül én AJ és Eli maradtunk a kocsiban.
- Miért vagy olyan letört? – mászott át mellé Jaeseop. Elmosolyodtam, azon, ahogy Eli valami galambos játékkal játszik, aztán odafordultam az engem átkaroló AJ-hez.
- Csak keveset alszok mostanában és kissé megterhel minden. – mondok valami hihető okot. Bíztam AJ-ben meg úgy a banda összes tagjában, de valahogy nem akartam az orrukra kötni, hogy szerelmes vagyok Soohyunba. Elég, ha ezt Kiseop tudta. Ő amúgy is mindent tudott rólam, ha meg nem akkor azt észrevette vagy addig faggatott, amíg el nem mondtam.
- Jajj, nonna, akkor tessék ma délután aludni. – mondta kedvesen és visszamászott a helyére, mert a többiek épp jöttek vissza. Miután mindenki visszaült a helyére, én megfogadtam, AJ tanácsát és aludtam. Tényleg ki voltam merülve. Ugyan hozzászoktam, ahoz, hogy egész éjjel fent vagyok és próbálok, hogy nap, mint nap alig van két percem magamra és rohangálok, de ezek a teendők ugyan úgy megmaradtam és emellett még a fiúkra is figyelni kellett és mivel tetszeni akartam Soohyunnak, több időt szakítottam magamra is. Arra ébredtem, hogy valaki kivesz a kocsiból. Gondoltam Kiseop az, hisz az ő ölében aludtam, így nem igazán foglalkoztam a ténnyel. Még arra sem vettem a fáradtságot, hogy kinyissam a szemeimet, csak akkor, amikor éreztem, hogy valaki megcsókolt. De ennek a valakinek már csak a hátát láttam. Soohyn vagy talán Hoony lehetett. A hajuk színe egyforma és majdnem korom sötétben az isten sem különbözteti meg, hogy ki volt az. Az ajtó halkan becsukódott én meg arra összpontosítottam, hogy kik beszélgetnek az ajtó előtt. Nem tudtam kivenni, így az előző csókon járt az eszem. Olyan puha ajkai voltak. De te jó ég mikre is gondolok, hisz mi van, ha nem is Soohyun volt. Nem jártunk, de nekem mégis olyan megcsalásnak tűnt, ha más ajkairól fantáziáltam. Nem igazán tudtam aludni, ezért egy olyan óra múlva fel is keltem és kimentem a többiekhez.
- Felébredtél? – mosolygott rám Kiseop.
- Igen fel. Köszönöm annak, aki felhozott. – mosolygok, így hátha kiderül, hogy Soohyun vagy Hoon volt-e az, aki megcsókolt. De pont a két jómadár nem volt sehol. Csak este fele kerültek elő. Nem is voltak otthon. Valahonnan jöttek egy rakás csomaggal. Gondoltam Kiseopnak, hisz holnap van a születésnapja. Én már megvettem neki az ajándékát, de tudtommal a többiek is. A torta és a díszek is megvoltak szóval egyre kíváncsibb lettem, hogy merre járhatott és mit vehetett a két jómadár. Gondoltam, hogy felmegyek és megkérdezem, de annyira rejtegetve és titkolózva vitték fel a szatyrokat, hogy nyilván nem mondanák meg.
- Unatkozooooom. – nyavalygott Eli, mint egy 5 évves. – Unnie nincs kedved megint Beyoncera táncolni? – vigyorgott rám perverzen redbullal a kezében.
- Ne legyél paraszt Elison. – morgott rá Kevin és AJ.
- Nem nincs. Az egyedi produkció volt. Ki kell érdemelni. – vigyorgok.
- Szóval Kiseopnak szexizel, de nekem nem. – biggyeszti le ajkát cukin és nagy szemekkel bámult.
- Nem. Csak olyan kedvemben voltam, Kiseop meg épp ott volt velem. Ennyi.
- Fogadok, ha Soohyun kérné már mennél is és egy magánszámot nyomnál le neki a szobájában. – gúnyolódott.
- Miii? Nem, ez nem igaz. – válaszolok támadóan és teljesen fülig pirulok. De Eli csak elégedetten vigyorgott, mint aki cukorkalopáson kapott volna. Inkább vissza is dőltem Kiseop mellé. Ezt elszúrtam Eli rájött. Miután a többiek felmentek és csak Kiseop maradt, Eli odaült mellém és átkarolva vállamat faggatni kezdett, hogy mióta tetszik meg hasonlók. Nem láttam okát bizonygatni neki, hogy nem nekem nem is tetszik Soohyun, mert már úgy is tudta és nem hitte volna el. Vállának döntöttem a fejem és elkezdtem mesélni, hogy amikor Kiseop először mutatott képet arról, hogy kikkel lesz egy bandában már akkor beleszerettem, pedig még nem is volt megcsinálva a kinézete az imidzse, se semmi, hogy éveken keresztül epekedve hallgattam Kiseoptól a Soohyunról szóló történeteket és azt is elmeséltem, hogy mi volt ma és, hogy azt mondta, hogy kislány vagyok.
- Amúgy ki hozott fel? Csak, mert az illető megcsókolt… - nézek fel rá. Erre persze Kiseop is odakapja a fejét.
- Miii? Eli ki hozta fel? – hallottam a hangjában, hogy épp olyan izgatott akárcsak én voltam.
- Hmm….- gondolkozott – Fogalmam sincs. Vagy Hoony vagy Soohyun.
- Én is rájuk tippeltem, de sajnos a sötétben nem láttam ki lehetett. – sóhajtok.
- Na, gyere kiderítjük. – húztak fel a kanapéról és Hoony szobája felé mentünk, mert ott ügyködött a két jómadár. – Mi jót csináltok? – nyitott be Eli és én meg Kiseop csak a válla fölött kukucskáltunk. Szinte a másodperc tized része alatt tüntettek el mindent, ami a kezükben és az ágyon volt.
- Mit rejtegettek? – csillantak fel Kiseop szemei.
- Semmit, csak egy kis meglepi valakinek. – mosolygott Hoon.
- Biztos neked Kiseop szóval, sicc. – lökdöste ki Eli Kiseopot a szobából engem meg behúzott és be is csukta az ajtót. – Jöttünk segíteni. – ültetett le Soohyun mellé.
- De nem Kiseopnak lesz. – mondta Soohyn. – És mielőtt megkérdeznéd, nem mondjuk el, azt, hogy kinek. – én csak csöndben ültem és hallgatta, ahogy Eli eredménytelenül faggatja Soohyunékat arról, hogy kinek lesz. Egy idő után végül fényt derítettem arra, hogy ki is hozhatott fel és csókolt meg.
- Amúgy köszönöm, hogy felhozott valamelyikőtök. – mosolygok. De Soohyun helyett Hoon szólal mag.
- Ó nagyon szívesen – veszi fel a telefonját én meg fal fehér leszek. – Szóval, Soohyun nagyon szívesen tette. – teszi le a telefont. Látom, hogy Eli elfolyt egy mosolyt én meg csak Soohyunhoz fordulok és megköszönöm. De a szemében nem látok semmi furcsát. Ő nyilván abban a tudatban van, hogy én mélyen aludtam. Egy jó órával később, hogy ne leegyen feltűnő megkeresem Kiseopot és elújságolom neki, hogy bizony Soohyun csókolt meg. Teljesen révületben vagyok és vigyorgok egész este. Megcsókolt. Ennyi jár a fejemben. Teljesen olyan vagyok, mint aki nem vette be a dilibogyóit. Persze ezt szinte mindenki szóvá teszi, kivéve persze a galambolt és az ulzzangot, akik tudják, hogy minek köszönhető a fokozott jó kedvem. Este olyan 11 fele megyek el lefeküdni, de Soohyun még csak akkor megy el fürdeni. Nem alszok el, amíg be nem jön, mert igazából hiányolom a karjait magam körül és nem tudok elaludni. Viszont mire visszaér, már félálomban vagyok, és csak annyit érzek, hogy bebújik mögém és átölel.
- Szép álmokat Oppa. – mosolyogok el és befészkelem magamat.
- Neked is. – szokás szerint kapok jó éjt puszit, de most nem az arcomra, hanem a fülem tövéhez majdnem a nyakara. Eléggé érezhetően beleremegek, amire csak halk kuncogást hallok és egy újabb egy újabb puszit kapok, de ezúttal már kimondottan a nyakamra. Tetszik neki a reakcióm, mert elkezdi puszilgatni a nyakamat és folyamatosan halkan nevet hozzá.
- Soohyun mit csinálsz? – fordulok meg a karjaiban.
- A nyakadat csókolgatom. – mondja halál lazán. De mivel látja, hogy kicsit zavar, vagyis hogy pontosítsam, zavarba hoz és felizgat, abbahagyja és szorosan magához ölelve ad egy rendes jó éjt puszit és úgy alszunk el. Reggel szokás szerint jön a Kiseop vonat faggatásra, de most Elival kiegészülve. Elmesélem nekik, mert nem látok menekülő utat, de ők csak összenéznek vigyorogva.
- Ti készültök valamire. – nézek rájuk csúnyán.
- És, ha igen? – vigyorognak rá és bezárkóznak Eli szobájába. Szuper keresztbe fognak nekem tenni.
Aznap szabad
napjuk volt szóval igazából nem kellett sehova menni. Ezt kihasználták és egész
nap egy szál boxerben mászkáltak és még felöltözni sem voltak hajlandóak. Én
gondoltam elmegyek fürdeni. Miután Kiseop
wcre akart menni és megbizonyosodott róla, hogy már nem teheti, mert
levetkőztem csak annyit hallottam, hogy elfut. Beálltam a zuhany alá, amíg
vizet engedtem a kádba. Miután megtelt elzártam a csapot és egy kicsit még élveztem
a rám folyó forró vizet. Nyugisan lefürödtem és élveztem a meleg vizet. Kiseop
már nagyon nyavalygott, hogy pisilnie kell így magam köré tekertem egy
törölközőt és kimásztam a kádból.
- Na, gyere be. – mondtam. Nem voltunk igazából szégyenlősek egymás előtt. Látott már meztelen és én is őt, de hát mégis csak bárki beláthatott volna, amikor bejön. De ekkor jött a hidegzuhany. Nem Kiseop jött be, hanem egy vihogó Eli és Kiseop lökött be egy Soohyunt. Ijedtemben felsikítottam, mert egy alig valamit takaró törölköző volt csak rajtam. De, aztán csak a zár kattanását hallottam.
- Addig nem jöttök ki onnan, amíg szerelmet nem vallotok. – vihognak.
- Mi? Sosem… nem vagyunk szerelmesek. – mondjuk egyszerre.
- Eli nyissátok ki most. – csapkodom az ajtót és érzem, hogy a fél fenekem kivan és rajta Soohyn kezét.
- Na, gyere be. – mondtam. Nem voltunk igazából szégyenlősek egymás előtt. Látott már meztelen és én is őt, de hát mégis csak bárki beláthatott volna, amikor bejön. De ekkor jött a hidegzuhany. Nem Kiseop jött be, hanem egy vihogó Eli és Kiseop lökött be egy Soohyunt. Ijedtemben felsikítottam, mert egy alig valamit takaró törölköző volt csak rajtam. De, aztán csak a zár kattanását hallottam.
- Addig nem jöttök ki onnan, amíg szerelmet nem vallotok. – vihognak.
- Mi? Sosem… nem vagyunk szerelmesek. – mondjuk egyszerre.
- Eli nyissátok ki most. – csapkodom az ajtót és érzem, hogy a fél fenekem kivan és rajta Soohyn kezét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése